Mi az a regisztrált szerelő, és miért nem mindegy, kit hív a villanyórához?

Ez az a különbség, amit a legnehezebb elmagyarázni, mert kívülről minden villanyszerelő ugyanúgy néz ki. Pedig van egy határvonal, ami élesen elválasztja, ki mihez nyúlhat. Leírom, hol húzódik ez a vonal, mit jelentenek a mögötte lévő papírok, és mit kockáztat az, aki ezt figyelmen kívül hagyja.

Hol van a határ a lakás és a hálózat között?

A villanyóra, pontosabban a mérőhely, egy határpont. Innen befelé, a lakás felé, az Öné a hálózat. Innen kifelé a szolgáltatóé.

A lakás belső hálózatán bármelyik szakképzett villanyszerelő dolgozhat. Konnektor, kapcsoló, lámpa, biztosítéktábla a mérő után, mind belefér.

Magán a mérőhelyen viszont már nem. Ott a szolgáltató plombája van, és ahhoz csak az nyúlhat, akit a szolgáltató erre feljogosított.

Mit jelent a regisztrált szerelői jogosultság?

Azt, hogy a szolgáltató nyilvántartásában szerepel a szerelő, és jogosult a mérőhelyen munkát végezni, illetve a szolgáltató felé eljárni.

Ez nem egy tanfolyam elvégzését jelenti önmagában. A szakmai végzettség az alap, arra épül rá a regisztráció, ami a szolgáltatóhoz köti a szerelőt.

A gyakorlatban ez az, ami miatt a mérőhelyi munkákhoz engem szoktak hívni. Nem azért, mert jobban tudom felszerelni a szekrényt, hanem azért, mert a munkámat a szolgáltató elfogadja, és mert az ügyintézést is én tudom vinni.

Mi az a FAM, és miért számít?

A FAM a feszültség alatti munkavégzés rövidítése. Ez egy külön képzés, ami arra jogosít, hogy a szerelő olyan helyen is dolgozhasson, ahol a feszültséget nem lehet vagy nem célszerű lekapcsolni.

Ennek a gyakorlati haszna az, hogy bizonyos munkákhoz nem kell egy egész házat vagy egy üzemet áram nélkül hagyni. Nekem ez a képzésem megvan.

Emellett elvégeztem az ajánlott szerelői minősítést is. Ez a három együtt, tehát az erősáramú elektrotechnikus végzettség, a regisztrált szerelői jogosultság és a FAM, az, ami a mérőhelyi munkákat lehetővé teszi.

Mit kockáztat, aki jogosultság nélküli emberrel dolgoztat?

Az első és leggyakoribb következmény, hogy a munkát a szolgáltató nem fogadja el. Tehát a pénz kiment, a szekrény elkészült, de a mérő nem kerül fel, és az ügy nem zárul le.

A második a plomba. A mérő plombáját engedély nélkül megbontani nem szabad. Ennek a következménye nem a szerelőt, hanem a fogyasztót terheli, mert a szerződés vele van.

A harmadik pedig a legkellemetlenebb: kétszer kell kifizetni ugyanazt a munkát. Előbb annak, aki elrontotta, aztán annak, aki rendbe teszi.

Milyen ügyeket tudok intézni a szolgáltató felé?

A regisztrált szerelői jogosultságom miatt az ÉMÁSZ felé történő ügyintézést is el tudom végezni, nem kell hozzá külön embert keresni.

Ide tartozik a mérőhely kialakításának engedélyeztetése, a bekapcsolási kérelem, a teljesítménybővítés és a mérőcserével kapcsolatos ügyek.

A gyakorlati előnye ennek az, hogy egy ember látja a munkát és a papírt is. Nem fordulhat elő, hogy a szerelő olyat épít, ami az ügyintézésen elbukik, mert ugyanaz az ember viszi mindkettőt.

Hogyan zajlik egy szolgáltatói ügyintézés, lépésről lépésre?

Először felmérés, ahol eldől, mi kell: új mérőhely, bővítés vagy átalakítás.

Utána az igénybejelentés a szolgáltató felé. Ezt én készítem elő és adom be, a szükséges adatokkal és dokumentumokkal.

A szolgáltató kiadja a feltételeket, tehát megmondja, mit vár el a mérőhelytől. Ez a pont az, ami miatt nem érdemes a szerelést előbb elkezdeni.

Ezután jön a kivitelezés a feltételek szerint, majd a szerelői nyilatkozat és a bekapcsolási kérelem.

Végül a szolgáltató kiszáll, felszereli vagy áthelyezi a mérőt, és plombálja. Innentől él a rendszer.

Miért nem mindegy, melyik szolgáltató területén dolgozik a szerelő?

Mert a regisztráció szolgáltatóhoz kötött. Aki az ország egyik felében jogosult, az attól még nem feltétlenül az a másikban.

Én ÉMÁSZ területen dolgozom, tehát Miskolcon és a környékén tudom ezt vinni.

Ha valaki más szolgáltató területén él, ott olyan szerelőt keressen, aki annál a szolgáltatónál regisztrált.

Mit jelent ez az árban?

A mérőhelyi munkák munkadíja nálam nettó 150 000 forint, az anyag a helyszíntől függ.

Ebben benne van a szerelés és az ügyintézés is, tehát nem kell külön emberre költeni a papírmunkáért.

A felmérés ingyenes, és utána pontos árat adok, mert akkor már látom, mit vár el a szolgáltató arra a helyre.

Miért éri meg, ha egy ember viszi a szerelést és a papírt?

Mert a két dolog összefügg. A szolgáltató nem általánosságban mondja meg, mit vár, hanem az adott helyre, az adott igényhez.

Ha a szerelő nem látja az ügyintézést, könnyen megépít valamit, ami elvileg rendben van, de az adott kérelemhez mégsem passzol. Ilyenkor kezdődik a levelezés, és telik az idő.

Nálam ez egy kézben van. Én adom be, én építem meg, és én nyilatkozok róla. Ha valami nem stimmel, azt nem két cég között kell tisztázni.

Mit vigyen magával, ha ügyintézésre készül?

A legutóbbi villanyszámlát vagy a szerződés azonosítóját, mert abból derül ki a jelenlegi rendelkezésre álló teljesítmény.

A tulajdoni lapot vagy az adásvételi szerződést, ha nemrég vette az ingatlant.

És azt, hogy pontosan mit szeretne elérni. Bővítést, új mérőt, vagy csak azt, hogy a meglévő megfeleljen. Ez a három különböző ügy, más papírral.

Hogyan tudja ellenőrizni, kit hív?

Kérdezze meg egyenesen, hogy van-e regisztrált szerelői jogosultsága, és melyik szolgáltató területére.

A jogosultság szolgáltatói területhez kötött, tehát nem mindegy, hogy melyik hálózaton dolgozik. Én ÉMÁSZ területen dolgozom.

Ha valaki a kérdésre kitérően válaszol, az önmagában válasz.

Ha mérőhelyi munkára vagy szolgáltatói ügyintézésre van szüksége, nézze meg a hálózati ügyintézés oldalt, vagy hívjon a +36 30 280 4559 számon 7 és 18 óra között.