Kell érintésvédelmi mérés a munka után? Mit ír a szabály

Ezt a kérdést sokan felteszik, de a válasz általában egy laza vállrándítás. Pedig ez az a téma, ahol a pontosság önmagában is bizalmat épít, ezért leírom úgy, ahogy van: mit mond a szabály, mi történik a gyakorlatban, és mikor nem érdemes megspórolni.

Mit takar pontosan ez a mérés?

A köznyelvben érintésvédelmi mérésnek hívjuk, a szakmai megnevezése villamos biztonsági felülvizsgálat.

Ennek során a szerelő műszerrel ellenőrzi, hogy a hálózat megfelel-e a biztonsági követelményeknek. Megmérjük a védővezető folytonosságát, a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, és leteszteljük az áram védőkapcsoló működését.

Az eredmény egy jegyzőkönyv, ami rögzíti a mért értékeket és azt, hogy az adott állapot megfelelő-e. Ez a papír az, ami később bizonyít.

Mit mond a szabály?

Hivatalosan minden apró munka után kell villamos biztonsági felülvizsgálat. Ez a szabály szigorúbb, mint amit a mindennapi gyakorlat követ.

A gyakorlat az, hogy egy konnektor csere után ezt szinte senki nem végezteti el, és a szerelők nagy része sem ajánlja fel. Ez a valóság, és nincs értelme mást állítani.

Fontos viszont, hogy a szabály megléte nem elméleti kérdés. Ha baj történik, a felelősség kérdésénél elő fog kerülni, hogy volt-e ellenőrzés, és milyen állapotot vett át a megrendelő.

Mikor ne hagyja ki?

Öt helyzetben javaslom mindenképpen.

Új hálózat építésénél, tehát teljes lakás vagy ház szerelésnél. Ott a mérés az átadás része.

Biztosítéktábla cserénél, mert ott a védelmi rendszer maga változik meg.

Mérőhelyi munkánál, mert ott a szolgáltató felé is dokumentálni kell az állapotot.

Bérbeadás előtt, mert a bérbeadó felel a lakás állapotáért, és egy jegyzőkönyv ott sokat ér.

És ingatlan vásárlás után, ha nem tudni, ki és mikor nyúlt a hálózathoz utoljára.

Kinek a felelőssége?

A munkát végző szerelő azért felel, amit ő csinált, és azért, hogy a saját munkáját biztonságos állapotban adja át.

A hálózat egészének állapotáért viszont a tulajdonos felel. Ezért fordulhat elő, hogy egy szerelő a saját munkáját rendben átadja, de a lakás többi részén marad hiba, amiről addig senki nem tudott.

Ez a különbség az, amit egy felülvizsgálat láthatóvá tesz. A mérés nem csak papír, hanem az is kiderül belőle, hol van gond a fal mögött.

Mi történik, ha kiderül egy hiba?

Ez a leggyakoribb kérdés, és a válasz megnyugtató: attól, hogy egy mérés hibát talál, még nem szakad rá senkire az ég.

A jegyzőkönyv rögzíti, mi nem felel meg, és onnan Ön dönti el, mit javíttat és milyen sorrendben. Van, ami azonnali, például egy hiányzó védővezető vagy egy nem működő áram védőkapcsoló. És van, ami várhat a következő felújításig.

Amit tenni szoktam: elmondom, melyik hiba melyik kategóriába esik, és mennyibe kerül rendbe tenni. A döntés a megrendelőé.

Milyen gyakran kell megismételni?

A lakossági használatnál nincs olyan naptári kényszer, ami az embert a mérésre kötelezné, ezért ott a józan ész dönt: felújítás után, tábla csere után, vagy ha évek óta nem nézte meg senki.

A munkahelyi és ipari környezet más. Ott a felülvizsgálatnak meghatározott gyakorisága van, és az elmaradása munkavédelmi és biztosítási kérdéseket vet fel. Az adott létesítményre vonatkozó gyakoriságot mindig a konkrét helyzet alapján kell megmondani, ezért ipari megkeresésnél ezt a felmérésen tisztázzuk.

Amit lakásra javasolni szoktam: ha nem tudja, mikor mérték utoljára, akkor itt az ideje.

Mit kap kézhez a mérés után?

Egy jegyzőkönyvet, amiben benne vannak a mért értékek körönként, és az, hogy az adott állapot megfelelő-e.

Ha van hiba, azt is rögzíti, méghozzá úgy, hogy látszik, mi az azonnali és mi az, ami várhat.

Ez a papír az, ami bérbeadásnál, eladásnál vagy egy káresemény után bizonyít. Ezért érdemes megőrizni, és a következő szerelőnek is megmutatni, mert abból ő is látja, hol tart a hálózat.

Miért éri meg akkor is, ha nem kötelező?

Mert a villanyhálózat az a rendszer a házban, aminek a legnagyobb része nem látszik. A fal mögötti kötést nem lehet szemre megítélni.

Egy mérés az, ami erről a rejtett részről mond valamit. Az esetek nagy részében megnyugtató az eredmény, és akkor is ér annyit, mert utána nem kell találgatni.

És van, amikor kiderül egy olyan hiba, amiről senki nem tudott. Az a mérés, ami ilyet talál, sokszorosan megtérül.

Mit mérünk pontosan, és az mit árul el?

A védővezető folytonossága azt mutatja, hogy a fém készülékházak valóban földelve vannak-e. Ha ez megszakad, a készülék háza feszültség alá kerülhet anélkül, hogy bármi jelezné.

A szigetelési ellenállás azt méri, mennyire tart a vezetékek szigetelése. Ez a régi, elöregedett vezetékeknél szokott gyenge lenni.

A hurokimpedancia arról szól, hogy zárlat esetén elég gyorsan lekapcsol-e a védelem. Ez az az érték, amiből kiderül, ha a vezeték keresztmetszete kevés a hosszához képest.

Az áram védőkapcsoló tesztje pedig azt mutatja meg, hogy a beépített védelem a valóságban is old-e, és elég gyorsan.

Mennyibe kerül?

A felülvizsgálat óradíjas elszámolással megy, nálam nettó 15 600 forint, minden megkezdett órát felszámítok.

Az időigény a lakás méretétől és a körök számától függ, mert minden kört külön mérünk végig.

Ha egy nagyobb munka része, akkor azt az árajánlatban külön tételként jelölöm, hogy lássa, mi mennyi.

Ha nem biztos benne, hogy a hálózata rendben van, nézze meg a lakossági kivitelezés oldalt, vagy hívjon a +36 30 280 4559 számon 7 és 18 óra között.